Együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban
A dualizmus kori névmagyarosítási propaganda nyelvészeti elemzése Földrajzi nevek parafrázisai kognitív keretben Az AkH. A tulajdonnevek együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban Takács Judit: Keresztnevek jelentésváltozása. Bevezet gondolatok. A mintegy száz esztend alatt, mely I. Ferenc császárnak a névváltoztatások el tt utat nyitó, ben kelt rendelete, valamint a Monarchia széthullása közt telt el, az illetékes hatóságok összesen több mint családnév-változtatási kérelmet hagytak jóvá KARÁDY KOZMA A kapcsolódó családtagok révén azonban a névváltoztatások közvetlen érintettjeinek száma ennél nyilvánvalóan jóval nagyobb, százezres nagyságrend lehetett.
A névváltoztatók túlnyomó többsége zsidó vagy kereszténynémet háttérrel rendelkezett, s eredetileg német családnevet viselt. A magyarországi zsidóság körében jellemz német családnevek eredete például túlnyomórészt a Arra a korszakra tehát, mikor Magyarország Habsburg elnyomás alatt állt, s a hatalmi szempontból domináns nyelv ebb l fakadóan a német volt.
A rendelet a német családnevek használatát expressis verbis ugyan nem írta el, szellemiségével és nyelvezetén keresztül azonban legalábbis sugallta azt; vö. A névváltoztatások módjaira vonatkozóan l. Készült az Alexander von Humboldt Alapítvány kutatói ösztöndíjának támogatásával. A kézirat egy korábbi változatához f zött értékes megjegyzéseikért, tanácsaikért köszönetet mondok Farkas Együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban és a tanulmány két anonim lektorának. Együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban abban az értelemben, hogy az említett korszak folyamán engedélyezett több mint névváltoztatási kérelem közül mintegy az és közti évtizedekre esik KARÁDY KOZMA 29hanem abban az értelemben is, hogy az Osztrák Magyar Monarchia fennállásának ebben az utolsó negyven esztendejében Magyarországon egy kiterjedt nyilvános és politikai diskurzus bontakozott ki a névmagyarosítások ügye körül.
Ez a névmagyarosítási diskurzus kezdett l fogva egyértelm en nyelvm vel igény és propagandisztikus célzatú volt. A vizsgált korszakban a nyomtatott médiumokban megjelent idevágó szövegek újság- és folyóiratcikkek, gyakorlati tanácsadó kiadványok intenciójukat, illetve funkciójukat tekintve ECKARD ROLF beszédaktus-elméleti indíttatású szövegtipológiáját véve alapul kevés kivételt l eltekintve direktív, azaz befolyásoló, cselekvésre felszólító együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban testesítenek meg.
Els dleges funkciójuk a névmagyarosítások népszer sítése, a nem magyar eredet családnevet visel egyéneknek a névmagyarosítás szükségességér l és hasznáról való meggy zése, valamint a szövegek egy része esetében legalábbis egy megfelel nek tartott, jó hangzású magyar név kiválasztásának gyakorlati tanácsokkal történ el segítése.
Az alábbi elemzések tárgyát ez a névmagyarosítási diskurzus képezi.

A továbbiakban tehát nem a névmagyarosítások során megváltoztatott vagy éppen újonnan keletkezett nevek filológiai indíttatású szerkezeti, formai vagy jelentéstani vizsgálatáról lesz szó, annál is kevésbé, mivel ezt a kérdéskört már több korábban megjelent írás is részletesen tárgyalja BENK ; FARKAS ; JUHÁSZ Egy ilyen, szigorúan a névszerkezetre koncentráló filológiai elemzés ezen túlmen en egyébként sem tudna éppen arra a központi kérdésre választ adni, hogy miért válhattak az adott történelmitársadalmi helyzetben általában a családnevek és azokon belül különösen az idegen eredet együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban jelent s társadalmi egyenl tlenség és konfliktus forrásává, hogy miért öltött a névmagyarosítás a vizsgált korszakban korábban soha nem tapasztalt mozgalmi méreteket.
A nevek által hordozott konfliktuspotenciál ugyanis és sok esetben a névváltoztatás általában semmiképp sem vezethet le és nem magyarázható kizárólag sem a név alakjából, sem annak jelentéséb l.
Sokkal inkább annak a nyelv- és névideológiának a függvénye, melynek fényében egy társadalmi közösség a neveket látja és értékeli. Egy és ugyanazon név, mely tegnap még társadalmilag jelöletlen és semleges volt, egy új nyelvi és névideológia, valamint az általa hordozott norma- és értékrendszer jóvoltából holnapra már stigmává válhat. Éppen ezek miatt a továbbiakban els együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban azt a névideológiát és annak diszkurzív megjelenítését és közvetítését kívánom vizsgálataim fókuszába állítani, mely a nem magyar eredet családneveket a Jelen tanulmány célja így tehát végs soron nem más, mint a dualista korszak nyomtatott médiumokban zajló névmagyarosítási propagandájának kritikai diskurzuselemzése.
Az elemzés során mindenekel tt azokat a diszkurzív stratégiákat ideológiai tartalmakat, argumentatív toposzokat és azok nyelvi reprezentációit igyekszem majd feltárni, melyek a képviselt névideológia létrehozását, terjesztését és megvalósítását szolgálták. Háttérfeltevések, módszer. Az utóbbi években, évtizedekben létrejött számos diskurzuselemzési irányzat közül áttekintésükhöz, lehet ségeik és korlátaik bemutatásához l. A terjedelmi korlátokból és a dolgozat célkit zéséb l fakadóan nem tekinthetem célomnak a KDE részletes bemutatását, így a továbbiakban szükségszer en csak néhány fontosabb, meghatározó jegyének említésére szorítkozom.
A KDE tárgyának, céljának, elméletének, módszerének, alkalmazásainak és egyes irányzatainak részletes bemutatásához l.
A klasszikus szociolingvisztikával ellentétben azonban kiinduló hipotézisként nyelv és társadalom, azaz diskurzus és társadalmi szituatív, intézményi kontextus közt dialektikus viszonyt tételeznek fel vö.
Mint a szurai rabbinikus akadémia vezetője, számos kérdésben rabbinikus, csillagászati és naptárkérdések, bölcseleti és kabbalista problémák máig döntő véleményeket fogalmazott meg. Platón, Arisztotelész és az arab kalám 1 értékeit felhasználva megírja korszakos vallásbölcseleti művét, a Hittéte- lek és vélemények könyve héb. Széfer há-Emunot ve-há-Deót című monumen- tális értekezést, amely hatástörténetében egyedülálló módon befolyásolta a későb- bi gondolkodókat. A Széfer Jecírához Az Alkotás könyve és a Szentíráshoz írt kommentárjai, valamint arab nyelvű szentírásfordítása nemzedékek óta elsőrangú forrásként szolgálnak.
JÄGER 27 Abból a feltevésb l indulnak tehát ki, hogy egyfel l a diskurzusokat a mindenkori társadalmi kontextus alakítja és határozza meg, másfel l azonban e diskurzusok maguk is fontos szerepet játszanak a társadalmi valóság létrehozásában és alakításában.
Más szóval: a diskurzusok egyszerre társadalmilag meghatározóak és társadalmilag meghatározottak WODAK et al. A KDE önmagát tudatosan és vállaltan olyan alkalmazott szövegtudományként definiálja, amely kutatásait valós társadalmi problémák megoldásának szolgálatába kívánja állítani.
B - Lengyelország magyarul
Ezzel az önmeghatározással és célkit zéssel függ össze a KDE nagyfokú együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban is, mely els sorban abból a meggy z désb l fakad, hogy a diszkurzív úton létrehozott és közvetített társadalmi problémáink mint pl. Ez az oka tehát annak, hogy a KDE nemcsak számos nyelvészeti diszciplínából mint pl. Részben épp ez a nem pusztán deklarált, hanem ténylegesen meg is valósított interdiszciplinaritás, tehát a merev diszciplínahatárok együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban, illetve átlépése az oka egyébként annak, hogy a KDE sokszor még napjainkban is szkeptikus fogadtatásra vagy akár merev elutasításra talál annak ellenére is, hogy mára már komoly intézményi beágyazottsággal rendelkez, önálló diszciplínává vö.
WODAK 1 n tte ki magát. A KDE interdiszciplinaritásának kérdéséhez l. Ennek megfelel en nemcsak a diskurzus elemei és strukturális szabályai érdeklik, hanem mindenekel tt a struktúrák funkciói, melyek révén a diskurzusok tudást állítanak el, helyzeteket, társas szerepeket és kapcsolatokat, identitásokat hoznak létre és alakítanak.
A KDE ezzel összhangban a együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban jelentést semmiképp sem invariánsnak és eleve adottnak tételezi, hanem éppen ellenkez leg, abból indul ki, hogy egy adott szöveg jelentése a résztvev k által képviselt érdekek és intenciók küzdelme révén, az általuk képviselt ideológiák mentén diszkurzív úton áll el.
Éppen ezért mindenekel tt fájó és nyikorgó ízületek kezelése kívánja megmutatni, hogy a nyelvi jelentés milyen ideológiák alapján fogalmazódik meg, milyen értékrendbe ágyazódik be, s ezáltal milyen érdekeket és értékeket láttat természetesnek és magától értet d nek, illetve mely érdekeket és értékeket von kétségbe BARÁT És fordítva: azokat a diszkurzív stratégiákat, toposzokat és azok nyelvi reprezentációit kívánja leleplezni, melyek segítségével az egyes ideológiák nyelvbe kódoltan megjelennek, társadalmi egyenl tlenség és igazságtalanság forrásává válnak.
Uploaded by
Kutatásait a szociolingvisztikához hasonlóan felvilágosító célzattal is végzi, és rajtuk keresztül a társadalmi igazságosságot kívánja szolgálni. Leíró módszerei segítségével az egyenl tlen hatalomelosztás létrehozását és fenntartását szolgáló, nyelvbe kódolt ideológiákat kívánja láthatóvá tenni, hogy ezáltal hozzájáruljon a diszkurzív úton keletkez társadalmi igazságtalanságok és konfliktusok felismeréséhez és megszüntetéséhez vö.
Az alábbi elemzések tárgyát képez társadalmi diskurzusban az eszköz, melynek bevetése révén a hatalom saját céljainak megvalósítása érdekében társadalmi egyenl tlenséget állított el, a családnév volt; nemzetpolitikai célokra való kijátszása pedig addig nem létez érdekkonfliktusok, ezeken keresztül pedig új társadalmi csoportok kialakulásához vezetett. Létrehozta egyrészt a magyar nak nyilvánított családnevet visel k csoportját, másrészt pedig e csoporttal szemben az idegen családnevet visel két.
Átirányítja itt:
Hogy e csoportok, illetve a köztük húzódó határvonal mesterségesen gerjesztett, diszkurzív létrehozása hogyan zajlott, a továbbiakban látni fogjuk. Miel tt azonban az éremnek ezt az oldalát: a társadalmi egyenl tlenség diszkurzív létrehozásának módjait megvilágítanánk, el ször szükségesnek t nik az érem másik oldalának: annak a társadalmi és politikai kontextusnak a bemutatása, mely a névmagyarosítási diskurzust egyáltalán életre hívta és alakulását meghatározta.
A tágabb kontextus: társadalmi és politikai háttér. Azt a tágabb társadalmi és politikai kontextust, melyben a névmagyarosítási diskurzus a A török, majd pedig Habsburg uralom évszázadai után az ország makropolitikai törekvései mindenekel tt egy modern, független, polgári nemzetállam létrehozására és kibontakoztatására irányultak.
Przeglądów: Transkrypt 1 J j [1. Jabal strumień, wędrownik [syn Lamecha i Ady; zwany ''Ojcem tych, co mieszkają w namiotach'',tzn. Jej nazwa znaczy góra migdałowa.
Ennek az új társadalmi-politikai ideálnak a megvalósítása azonban a herderi világképnek, tehát az egy nemzet egy nyelv újonnan megfogalmazott és egyre inkább tért hódító eszményének megfelel en a politikai autonómia kivívása mellett egy egységes, kim velt, normatív nemzeti nyelv létrehozását is megkövetelte.
MAITZ 2. Hogy a nemzeti identitás kialakításában a magyar mint nemzeti nyelv ilyen módon prominens, s t nemzetközi összehasonlításban is kiemelked szerephez jutott, mindenekel tt két tényez vel magyarázható. Egyfel l látnunk kell, hogy Magyarország nyelvi arculatát a korábbi évszázadokban er teljes latin, majd német dominancia jellemezte. A dominancia fogalmát semmi esetre sem a beszél k számára, hanem sokkal inkább az érintett nyelvek társadalmi presztízsére és nyelvpolitikai státuszára vonatkozóan használom.

Utóbbi mindenekel tt annak volt köszönhet, hogy a bécsi udvar a német nyelvben felismerte hatalmi érdekeinek, centralista törekvéseinek alkalmas eszközét, s ennek megfelel en határozott germanizációs politikát folytatott vö.
Ez is közrejátszott abban, hogy a magyar nyelv végül csak ben válhatott az ország hivatalos nyelvévé, és foglalhatta el immár a kommunikáció hivatalos, formális színtereit is. Másfel l Magyarország a A magyar nemzetiség még a Ez egyben azt is jelentette, hogy az együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban számos régiójában és településén a magyar nyelv kisebbségben volt, legtöbbször a német vagy éppen a szláv elemmel szemben.
- Milgamma az osteochondrozisban
- Bio krém ízületekre
- A porc helyreállítása érintett
- Súlyos könyökfájdalom és duzzanat
E két tényez vezetett együttesen ahhoz, hogy a korszak meghatározó politikai ideológiája, a nacionalizmus által életre keltett és társadalmi rangra emelt nyelvi kérdés Magyarországon igen er teljes formában jelentkezett. A nyelv nemzeti szimbólumként való értelmezése és politikai célú bevetése ugyanis egyfel l megteremtette annak a lehet ségét, hogy az addigi nyelvi sokféleség helyén egy nyelvileg egységes nemzet jöhessen létre, s hogy ezzel egyidej leg a mindaddig elnyomott nemzeti nyelv, a magyar kerüljön hatalmi pozícióba.
Polsko Węgierska Encyklopedia - Wersja - PDF Free Download
Másfel l pedig az egy nemzet egy nyelv eszméje a nyelvi egység mellett egyúttal a nyelvi függetlenség elérését, a bécsi udvar által gyakorolt német nyelvi elnyomás végleges megszüntetését is kilátásba helyezte. Hogy mindeközben Magyarország lakosságának jelent s része nem magyar etnikai és nyelvi hátter volt, értelemszer en egyúttal azt is jelentette, hogy a népesség jelent s része nem magyar eredet családnevet viselt.
Különösen azok számaránya volt kiugróan magas, akik német eredet családnévvel rendelkeztek. Ezt a réteget egyrészt azok a német anyanyelv-változatú, keresztény-német hátter közösségek alkották, melyek az évszázadok során több hullámban, többnyire szervezett telepítések eredményeként vándoroltak be Magyarországra a német nyelv államok területér l.
Sztálin halála után megszűntek.
A magyarországi német beszél közösségek kialakulásához és történetéhez l. Másrészt azok a zsidó közösségek tartoztak ide, akik II. József fent említett es rendelete óta viseltek német családnevet, vagy kisebb részben a német nyelv országok területér l bevándorolva azt már eleve magukkal hozták. Ezek a korábban semmiféle társadalmi konfliktus forrását nem képez idegen eredet családnevek a nyelvi nacionalizmus ideológiájának létrejötte és térhódítása nyomán egy csapásra jelent s konfliktusforrássá váltak.
Ennél is fontosabb azonban, hogy a korabeli magyar nyelvi nacionalizmus, amint fent már röviden szó esett róla, a családnevet nemzeti szimbólumnak és egyúttal a nemzeti identitás hordozójának kiáltotta ki, aminek következtében a nem magyar illetve nem annak tartott családnevek a magyar nemzeti identitással szükségképpen összeütközésbe kerültek, összeférhetetlenné váltak.
Így lett a családnév a A családnév és mellette együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban névtípusok nemzetpolitikai célokra való felhasználására, a nemzeti identitás szimbólumának és hordozójának való kikiáltására ugyanakkor persze más országok történelméb l is ismerünk példákat.

Nacionalista indíttatású névideológiák hatására is vált a családnév-változtatás társadalmi méret jelenséggé pl. Ebb l az ideológiailag el állított névkonfliktusból n tt aztán ki a A kérdés körül ezen túlmen en különösen Bánffy Dezs miniszterelnöksége idején komoly politikai diskurzus is kibontakozott, mely a parlament üléstermeit is elérte, és nem egyszer heves viták színhelyévé tette.
Ennek a politikai, illetve parlamenti diskurzusnak a szisztematikus figyelembevétele és kimerít elemzése azonban jelent sen meghaladná e tanulmány kereteit. Ezért az alább dokumentált elemzések a névmagyarosítási diskurzusnak kizárólag a nyilvános, nyomtatott médiumokban zajló részére szorítkoznak.
Miel tt azonban az elemzésekre kerülne a sor, essen néhány szó a diskurzus sz kebb kontextusáról: arról az intézményi és diszkurzív környezetr l, létrehozói és befogadói körr l, valamint arról a szövegkorpuszról, mely a diskurzus létrejötte és alakulása szempontjából meghatározó volt. A sz kebb kontextus: A szövegkorpusz. Az a propagandisztikus jelleg és célzatú névmagyarosítási diskurzus, melyr l a továbbiakban szó lesz, szerves részét alkotta annak a nemzetpolitikai diskurzusnak, melynek tárgyát nemzetpolitikai tekintetben, a kollektív nemzeti identitás kialakításának szempontjából releváns tartalmak alkották.
Az itt vizsgálandó névmagyarosítási diskurzus e nemzetpolitikai diskurzuson belül er s szálakkal köt dött továbbá ahhoz a metanyelvi diskurzushoz, melynek középpontjában a nemzeti nyelv korpusz- és státusztervezésének kérdései álltak.
Páros tánc (Azerbajdzsán)
Mindenekel tt ezekkel az interdiszkurzív kapcsolatokkal magyarázható, hogy a névmagyarosítási diskurzus kisebb részben ugyanazon résztvev kkel és ugyanazokon a fórumokon zajlott, mint az említett metanyelvi diskurzus.
E fórumok közül kiemelt helyet foglal el a Magyar Nyelv r cím folyóirat, melyet a Magyar Tudományos Akadémia ben kifejezetten azzal a céllal alapított, hogy ennek az egyértelm en politikai indíttatású metanyelvi diskurzusnak szakmailag megalapozott, ám a széles nyilvánosság számára is elérhet fóruma legyen.
A folyóirat kezdett l fogva figyelmet szentelt bizonyos nyelvi-nyelvészeti mindenekel tt nyelvtörténeti kérdések tudományos, tehát leíró szempontú vizsgálatának is, 13 MAITZ PÉTER: A szent ügy 13 alapvet irányultsága azonban egyértelm en normatív-el író volt, és ezen belül, amint címe is sejteni engedi, egyik els dleges irányelve a nyelvi tisztaság eszméje, a purizmus volt vö.
A folyóiratban megjelen írások szerz i s így egyúttal a diskurzus résztvev i részben együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban szerkeszt ség tagjaként m köd nyelvészek és nem nyelvész nyelvm vel k, másrészt a nyelvi-nyelvészeti kérdésekben laikus m velt polgárság képvisel i, akik a szerkeszt ség felhívásának eleget téve maguk is részt vállalnak a kit zött feladatok megoldásában.
A folyóirat különösen az indulását követ els évtizedben páratlan népszer ségnek örvendett a nemzeti kérdések iránt egyébként is rendkívül fogékony polgárság körében. A legnagyobb hatású és legtöbbet olvasott szaktudományosnak számító orgánum volt a maga korában, amit részben épp annak köszönhetett, hogy hevesen polemikus karakter volt kezdett l, s polemiája, áttételesen bár, érintkezett a nemzeti sorskérdésnek tekintett vagy érzett politikai kérdésekkel, mindenekel tt az Ausztriához való viszony s a nemzetiségekkel való kapcsolat, illet leg ezekkel zsálya artrózis kezelésére a nemzeti jelleg, a nemzeti azonosság rzésének kérdéseivel SZABOLCSI f szerk.
Much more than documents.
A névmagyarosítási diskurzus szempontjából is releváns szövegek egy kisebb része tehát egyéb más sajtóorgánumok mellett e folyóirat hasábjain jelent meg. A szóban forgó szövegek, amint fönt már röviden szó esett róla, kizárólag perszuazív szövegek: meggy zési céllal keletkezett, cselekvésre buzdító, politikai tekintetben a nacionalizmus, tudományszemléletüket tekintve pedig a pozitivizmus által ihletett együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban szemlélet nyelvm vel írások.
Els dleges céljuk, hogy az érintett polgári olvasóközönséget meggy zzék a névmagyarosítás mint nyelvhasználati gyakorlat szükségességér l, és gyakorlati segítséget nyújtsanak a képviselt purista elveknek megfelel, új, magyar családnév kiválasztásában, továbbá a hivatalos kérelem el készítésében és benyújtásában. A névmagyarosítási diskurzus legjelent sebb, legnagyobb hatást kifejt részét azonban együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban a népszer sít -propagandisztikus célzatú, könyvszer formában napvilágot látott tanácsadó kiadványok alkothatták, melyek a hosszú Felhívják a figyelmet a névmagyarosítások nemzetpolitikai jelent ségére, ismertetik a családnevek és a névváltoztatások történetének f bb állomásait, tájékoztatnak a kérvények el készítésének, benyújtásának és elbírálásának mikéntjér l, és a helyesnek tartott névválasztást el segítend részletes családnévlistákat közölnek.
Ennek megfelel en tehát egyfajta asszertív funkciót is kézízület-elmozdulás kezelése, amely azonban a direktív funkcióhoz képest egyértelm a csípőízület 3 fokos posztraumás artrózisa alárendelt; a közölt tartalmak els dleges és deklarált célja a együttes kezelés a naftalai azerbajdzsánban szükségességér l és el nyös voltáról való meggy zés, illetve az érintett, nem magyar eredet családnevet visel személyek hozzásegítése valamely, az elvárásoknak megfelel új névhez.
A névmagyarosítási diskurzus aktorai, amint az a fent elmondottakból is jól látszik, a társadalom polgári illetve polgárosodóels sorban városlakó rétegeib l kerültek ki.
A szövegek címzettjei, befogadói a diskurzus propagandisztikus célkit zésének megfelel en az idegennek ítélt családnevet visel egyének, azaz a potenciális névmagyarosítók.
Köztük is leginkább a városlakó, literalizált, polgári és polgárosodó közösségek, melyek az alsóbb társadalmi csoportokkal ellentétben a diskurzusban maguk is részt 14 14 TANULMÁNYOK vesznek, és a névmagyarosításban politikai, gazdasági, morális vagy éppen gyakorlati, hétköznapi okoknál fogva érdekeltek.
Hogy a befogadók köre az esetek túlnyomó többségében valóban megegyezik a városi polgársággal, vállfájdalom fájdalom edzés után egyebek mellett a magyarosítást ténylegesen kérvényez k társadalmi profilja is mutatja.